Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Lyra Konyvkiado (Marosvasarhely)

1996. november 15.

Marosvásárhelyen másodszor /idén nov. 7-9-e között/ megrendezte a Magyar Könyves Céh a Nemzetközi Könyvkiállítást. Összesen 29 kiadó vett részt a kiállításon, román nyelvű kiadók is. Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó igazgatója elmondta, hogy városában mindig nagy becsülete volt a könyvnek, Csíkszereda az első az országban az egy főre eső könyvvásárlás szempontjából. A tavalyi könyvvásárra mintegy 20 ezren jöttek el, idén hétezren voltak kíváncsiak a kiállításra, akik 50 millió lejért vásároltak könyvet. A csíkszeredai Corvina-Kájoni Kiadó Orbán János Dénes és György Attila köteteit mutatta be, olvasható Lokodi Imre tudósításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ A könyvkiállításon a következő romániai magyar kiadók vettek részt: Kriterion /Bukarest/, Kolozsvárról: Polis, Komp-Press, Tinivár, Csíkszeredáról: Pallas-Akadémia, Corvina, Pro Print, Hunga-Libri román-magyar vegyescég, Marosvásárhelyről: Mentor, Impress, Procardia, Janus /a budapesti Balassi Kiadó leányvállalata, Sepsiszentgyörgyről: Bon-Ami, Déváról: Corvin Magazin, továbbá a Lyra. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8., Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 27./ Nem jelzik, melyik városban van a Lyra Kiadó.

1997. május 10.

Máj. 10-én ünnepelték Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az Állami Székely Népi Együttes 40. születésnapját. 1957-ben, megalakulásukkor Oláh Tibor zeneszerző kifejtette: az Állami Székely Népi Együttes nem a Magyar Autonóm Tartományé, hanem a romániai magyarságé.Az együttes eredeti nevén az 1961. febr. 20-i műsorfüzetben jelen meg utoljára, ezután már Állami Ének- és Táncegyüttes néven szerepelt. Megkezdődött az elsorvasztás. 1969-ben elszakították az együtteshez tartozó 170 tagú gyermekegyüttest, 1970. febr. 1-jén pedig a nemzetközi hírnévnek örvendő énekkart is elvették és az Állami Filharmónia hatáskörébe helyezték, majd megalakították a Maros Művészegyüttest, amelynek tagjait a régi együttesből versenyvizsgával vették át. A 170 tagú gyermekegyüttes bejárta Nyugat-Európát, Amerikát, a Szovjetuniót. Most, az évfordulós ünnepségen az Állami Székely Népi Együttes bemutatta Szivárvány havasán. Az Állami Székely Népi Együttes évfordulójára a Lyra Kiadó könyvet jelentetett meg, Mészáros József válogatásában és előszavával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

1998. április 29.

A 62. évében járó, Besztercén lakó Fazekas István első verseskötete /Alkony előtt, Lyra Kiadó, Marosvásárhely/ a Kanadai Magyar Irodalompártolók Klubjának támogatásával jelent meg. Fazekas István az 1995-ben Budapesten megrendezett Kárpát-medencei Költészeti Pályázaton első díjat nyert el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

1998. december 10.

A 87. évét taposó, Marosvásárhelyen élő Csekme István Nevetőkönyv /Lyra Kiadó, Marosvásárhely/ című szívderítő könyvvel lepte meg olvasóit. Karcolatok, rajzok, anekdoták, mesék találhatók a könyvben. A szerző a nagyenyedi Bethlen Kollégium tanára volt, majd a Csombordon beindult Téli Gazdasági Iskolában tanított, azután Marosvásárhelyen telepedett le. /Győrfi Dénes: Csekme István nevetőkönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ Csekme István jelentős munkája: A marosvásárhelyi református temető 1988-ban /Marosvásárhely, 1994/

1999. augusztus 9.

Máthé Attila, a fehéregyházai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület titkára megírta Fehéregyháza történetét, a nevezetes községről szóló, monográfiával felérő történeti dolgozatát, amelyet aztán az egyesület kiadásában a marosvásárhelyi Lyra Kiadó Kft. nyomdája segítette napvilágra. /Megjelent Fehéregyháza Története. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

1999. november 2.

A bukaresti Kovács Albert professzor esszéit, tanulmányait és publicisztikáit tartalmazza Szépeszmény poétikák /Kelet-Nyugat Kultúráért Alapítvány és a Lyra Kiadó/ című könyve. - A másik új kiadvány A verselgető népi költők antológiája a Kicsiny dalaim /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1999/ című kötet. /Új könyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2001. február 22.

A Romániai Magyar Könyves Céhnek tíz könyvterjesztő és -eladó vállalkozás a tagja. Néhányuktól arról érdeklődött a lap munkatársa, meg lehet-e élni a könyvek forgalmazásából, mekkora a forgalmuk. András Veronika, a székelyudvarhelyi Art Impex Kft. /könyvterjesztő egész Székelyföldön, továbbá Marosvásárhelyen és Kolozsváron/ tulajdonosa szerint a vásárlási erő csökkent. Meg tud élni a könyvterjesztésből, de nagyon nagy a verseny. Olyan kiadvány is van, amelyből havonta több száz fogy el. Leginkább a szép- és a gyermekirodalmi kiadványok fogynak, majd a szakácskönyvek, az érdekességekről szólók és a szórakoztató irodalom. Bencze Tibor, a csíkszeredai Corvina Kft. igazgatója szerint a vásárlók pénztárcája vékonyodik, a könyvválaszték bővül. Tavalyi összforgalmuk körülbelül hatmilliárd lej volt. Elsősorban az ismeretterjesztő jellegű könyvek fogynak, a színvonalas lektűrök, de nagy keletje van a szakmai kiadványoknak (szótárak, nyelvkönyvek, számítástechnikai könyvek) is. A szépirodalom még tartja a pozícióit, habár lassan visszaszorul. Bartha Zoltán igazgató, a kolozsvári Tinivár Kiadó elmondta, hogy pedagógusok segítségével terjesztik kiadványaikat, felmérik, melyik iskolában mennyi kiadvány fogyhat el. A gond, hogy az utóbbi három évben sokan panaszkodnak az anyagiak miatt. Nagyon sok a munkanélküli, emiatt a diák nem veheti meg a könyvet. Romániában mintegy száznyolcvanezer diák tanul magyarul az elemitől az érettségiig. Boldog, amikor ötezer példányt el tudnak adni valamelyik kiadványból, viszont ez is a tanulók létszámának alig három százaléka. Nagyon nehéz megélni a könyvterjesztésből. A legnagyobb versenytársak a magyarországi könyveket forgalmazók, akik az ott el nem adott kiadványokat árusítják. - A szatmárnémeti Baraprest Kft. forgalmaz új magyar könyveket és használt kiadványokat, tájékoztatott Barabás Zoltán ügyvezető. A Wass Albert-művekből bármennyit el lehet adni. Továbbá minden kiadvány elkel, csak ki kell várni a vevőjét. - A nagyobb városokba és főleg oda, ahol a tömbmagyarság él, eljutnak a könyvek - nyilatkozta Káli Király István, a marosvásárhelyi Lyra Kiadó igazgatója, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke. - A nehézséget elsősorban azoknak a vidékeknek az ellátása okozza, ahol a magyarok szórványban élnek: Szilágy, Fehér, Beszterce-Naszód, Máramaros, Temes megye. Itt a kis könyvesboltok nem képesek fenntartani önmagukat csak a magyar könyvek árusításából. Talán valamit segíthet majd, ha a Romániai Magyar Könyves Céh megoldást talál egy olyan információs rendszer kiépítésére, amely összesítve eljuttatja majd az érintettekhez a kiadványok jegyzékét. /Dávid László: A könyv olyan termék, amely kulturális értéket hordoz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 22./

2001. április 30.

A marosvásárhelyi Lyra Könyvkiadó a város szívében, a Kultúrpalota mellett nyitotta meg a Mentor könyvesboltot. Káli Király István, a Lyra igazgatója a megnyitón elmondta: 1993-tól működött a kiadó eddigi Aranka György könyvesboltja, de ott szűk volt a hely. A bolt kiállítóteremként is használható. A megnyitón Jánosházy György - mint szerkesztő - bemutatta az Erdélyi Panteon sorozat harmadik kötetét. Ez a kötet hazai és magyarországi írók, kritikusok, irodalomtörténészek olyan írásait tartalmazza, melyek XIX.-XX. században élő és alkotó erdélyi írókról szólnak. Rengeteg anyag kimaradt, sok jelentős alkotó nem szerepel a kötetben, tehát valószínűleg lesz pótkötet. Káli Király István köszönetet mondott a jelen levő Csegzi Sándor alpolgármesternek, amiért a polgármesteri hivatal együttműködési szerződést írt alá a kiadóval. - A könyvesbolt mellett, vagyis inkább e közös helyiségben turisztikai irodát rendez be a hivatal, lényegében a könyvesboltban is van egy turisztikai sarok, és így egymást erősíti majd a két tevékenység. Korábban a helységben ugyancsak könyvesbolt működött Gaudeamus néven, melyet kolozsvári cég működtetett, és azért vonult vissza, mert nem volt nyereséges a vállalkozás. A másik magyar üzletben, a marosvásárhelyi Bolyai-Gauss könyvesboltban két Molter Károly-kötetet mutattak be. Ugyancsak a Lyra Kiadó Marosi Ildikó irodalomtörténészt (Marosi Barna felesége, tehát Molter Károly menye) kérte fel arra, hogy összegyűjtse Molter Károly esszéit, tanulmányait, recenzióit, cikkeit. A hatalmas anyagot Kovács András Ferenc költő rendezte, szerkesztette három kötetbe. Ebből kettőt: az Erdélyi argonauták és az Erdélyi rozsda címűt mutattak most be, és készül a harmadik kötet is, címe: Keleti állomáson. /Máthé Éva: Könyvesbolt a város szívében" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

2001. április 30.

A marosvásárhelyi Lyra Könyvkiadó a város szívében, a Kultúrpalota mellett nyitotta meg a Mentor könyvesboltot. Káli Király István, a Lyra igazgatója a megnyitón elmondta: 1993-tól működött a kiadó eddigi Aranka György könyvesboltja, de ott szűk volt a hely. A bolt kiállítóteremként is használható. A megnyitón Jánosházy György - mint szerkesztő - bemutatta az Erdélyi Panteon sorozat harmadik kötetét. Ez a kötet hazai és magyarországi írók, kritikusok, irodalomtörténészek olyan írásait tartalmazza, melyek XIX.-XX. században élő és alkotó erdélyi írókról szólnak. Rengeteg anyag kimaradt, sok jelentős alkotó nem szerepel a kötetben, tehát valószínűleg lesz pótkötet. Káli Király István köszönetet mondott a jelen levő Csegzi Sándor alpolgármesternek, amiért a polgármesteri hivatal együttműködési szerződést írt alá a kiadóval. - A könyvesbolt mellett, vagyis inkább e közös helyiségben turisztikai irodát rendez be a hivatal, lényegében a könyvesboltban is van egy turisztikai sarok, és így egymást erősíti majd a két tevékenység. Korábban a helységben ugyancsak könyvesbolt működött Gaudeamus néven, melyet kolozsvári cég működtetett, és azért vonult vissza, mert nem volt nyereséges a vállalkozás. A másik magyar üzletben, a marosvásárhelyi Bolyai-Gauss könyvesboltban két Molter Károly-kötetet mutattak be. Ugyancsak a Lyra Kiadó Marosi Ildikó irodalomtörténészt (Marosi Barna felesége, tehát Molter Károly menye) kérte fel arra, hogy összegyűjtse Molter Károly esszéit, tanulmányait, recenzióit, cikkeit. A hatalmas anyagot Kovács András Ferenc költő rendezte, szerkesztette három kötetbe. Ebből kettőt: az Erdélyi argonauták és az Erdélyi rozsda címűt mutattak most be, és készül a harmadik kötet is, címe: Keleti állomáson. /Máthé Éva: Könyvesbolt a város szívében" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

2001. szeptember 19.

Megjelent a Catalogus librorum sedecimo saeculo impressorum Bibliothecae Teleki-Bolyai Novum Forum Siculorum. A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár 16. századi nyomtatványainak katalógusa /Lyra Kiadó, Marosvásárhely/. A kötetről felelős szerkesztője, Sebestyén Spielmann Mihály, a Teleki Téka kutató főkönyvtárosa elmondta, hogy több évtizedes munka eredménye a kétkötetes könyv. A Teleki Téka egykori főkönyvtárosa, dr. Th. Balázs Lajos még a hetvenes évek derekán kezdte el a Téka kincseinek felderítését és cédulázását. Hagyományos módszerekkel, ceruzával írt jegyzetei háromezer lapot tettek ki. Ezeket számítógépbe táplálták. Ott tárolták 2500 könyv - önálló cím - és több mint 2700, a 16. században nyomtatott kötet adatait. A kötetek tekintélyes hányada a peregrinusok révén került Erdélybe, és végül Marosvásárhelyre, a Teleki Téka, az egykori Református Kollégium tanári könyvtárának polcaira. A könyveket olvasták, tanítottak belőle, vitatkoztak felette. Ezt jelzik a változatos tulajdonosi bejegyzések. Több mint négyezer személy és intézmény (értelmiségiek, papok, deákok, orvosok, tanárok, írók, humanisták, kolostorok, iskolák, kastélyok) neve fordul elő az éklapokon, a címlapra, a hátsó levelekre örökítve. A Tékában most folyamatban van a könyvtár 17. századi kiadványainak feltérképezése és katalógusba foglalása, majd azt követi a 18. század. /Antal Erika: Készül a következő katalógus. A Teleki Téka kincsei két kötetben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./

2002. június 26.

Marosvásárhelyen zajlottak a Katolikus Napok. Jún. 23-án a Marosvásárhelyen élő katolikus öregdiákok ünnepelték meg, hogy 300 éve indult újra a városban a katolikus oktatás. Az ünnepség fő szónoka dr. Péter Mihály akadémikus orvosprofesszor volt. Az öregdiákok jól dokumentált emlékkönyvet jelentettek meg a Lyra Kiadó gondozásában. Ebből megtudhatjuk, hogy milyen neves tanárai, diákjai voltak a gimnáziumnak, például dr. Gáspár Lóránd, Apollinaire-díjas, Franciaországban elő költő, aki 1995-ben elnyerte a Francia Akadémia költészeti nagydíját, és akit a héten a Marosvásárhelyi Napok keretében Pro Urbae-díjjal tüntetnek ki; Gergely Géza színházi rendező; Gherasim Emil Áron szerkesztő, költő, műfordító; dr. Horváth Ágoston latin-francia szakos író, tanár; dr. Horváth Attila vegyész, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem gyógyszerészeti karának a megalapítója; Kacsó Sándor író; Kozma Géza gordonkaművész, a Marosvásárhelyi Filharmónia lapító tagja; Kozma Mátyás orgonaművész; Mikó László jogász, gazdasági szakíró; Murádin László nyelvész; dr. Szabó György egyetemi tanár; Szász Endre képzőművész, a híres hollóházi porcelángyár stúdiójának megalapítója; Weszely Tibor matematikus, Bolyai-kutató és sokan mások. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek az ünnepség alkalmából levelet intézett az öregdiákokhoz, melyben emlékeztetett: tizenkét év szabadság ellenére sem állíthatták vissza hitvallásos iskoláikat. /Máthé Éva: Katolikus Napok - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

2002. november 8.

Nov. 7-én megnyitotta kapuit a Nemzetközi Könyvvásár Marosvásárhelyen. Idén először megjelentek kárpátaljai, felvidéki és vajdasági kiadók is. Tizennégy romániai magyar kiadó állította ki köteteit. Péliné dr. Bán Éva, a NKÖM főtanácsosa jelentős ajándékkal érkezett: Hollanda Dénes professzornak, a Sapientia Egyetem vásárhelyi karai dékánjának átadta a szaktárca egy millió forint értékű könyvadományát. A kiállítás szponzorai: a magyar Nemzeti Kulturális Alapprogram, a vásárhelyi önkormányzat, az Illyés Közalapítvány és a Lyra Kiadó. /(Máthé Éva): Megnyílt a VIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

2002. november 13.

A VIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár sikeres volt, három nap alatt csaknem harminc író-olvasó találkozó, könyvbemutató zajlott le. A Pallas Akadémia Kiadót az a Tőzsér József vezeti, aki 1989 előtt a Tőzsér-postát létrehozta és működtette. Nagyon sokan így jutottak házi könyvtárunk köteteinek nagy részéhez. Kozma Mária, a Pallas Akadémia Kiadó főszerkesztője újabb kötettel, ezúttal rövidpróza-gyűjteménnyel rukkolt ki, címe: A másik táj, ez a kiadó 200. kötete. Markó Béla Szerelmes szonettkoszorú-ja egy 1986-os mű újrakiadása, ezúttal Siklódi Ferenc illusztrációjával látott napvilágot. Érdekes sorozatot tesz közzé mostanában Marosi Ildikó irodalombúvár. Bemutatott kötetének címe: Kis / Ligeti / Könyv. Irodalomtörténeti sorozatról van szó, Ligeti Ernőről. Varga Gábor volt államtitkár kedveli a történelmi parabolákat. A szerző bevallotta: mély nyomot hagyott lelkivilágában az a tény, hogy miként távolodott el, vagy miként távolodtak el tőle Immár harmadszor megjelent a Romániai Magyar Évkönyv. A kötet szerkesztője, Bodó Barna egyetemi tanár szerint az első kötet iránt nagyobb volt az érdeklődés. Továbbra is jelen van a kötetben a csángó- kérdés és a státustörvény vitája. A dokumentumok fejezetben pedig megjelenik az év legfontosabb belpolitikai eseményinek a krónikája. A kötet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Pro Professionale Alapítvány, valamint Szeged város Határon Túli és Nemzetiségi Kapcsolataiért Közalapítvány támogatásával látott napvilágot. A legnépesebb közönséget vonzó rendezvényén a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadó Antal Imre és Simon Endre képzőművészeti alkotásait magukba foglaló köteteket mutatták be. A Magyar Könyvklub gondolt létrehozta erdélyi változatát. Bencze Tibor elmondta, másfél év alatt 67 ezer rendelést kaptak, 182 ezer kötetet adtak el. Az Erdélyi Magyar Könyvklub felállította a legnépszerűbb könyvek listáját is - a megrendelések alapján. A listavezetők: A világ száz csodája című parádés kötet; Frank Júlia Nagy szakácskönyve; egy ballagási idézeteket tartalmazó kiadvány; Gergely Éva Mindennapi szakácskönyve, no meg az első tíz között szerepel Wass Albert Csaba című regénye is. Bencze szerint a magyarországi és erdélyi olvasási szokások között szembeszökő a különbség. Míg odaát az első száz legnépszerűbb kötet között nem szerepel jó minőségű szépirodalom, addig Erdélyben sokan olvasnak Wass Albertet; a listán a 21. az Országépítő (Kós Károly), és a 30., 33., 37. helyen található A gyertyák csonkig égnek (Márai), a Tót atyafiak (Mikszáth) és Az ember tragédiája (Madách) című alkotások. Káli Király István, az Erdélyi Magyar Könyves Céh vezetője, a Mentor Kiadó igazgatója és a Lyra Kiadó és Könyvkereskedés vezetője bevallotta: amióta az EMKK megjelent a hazai magyar könyvpiacon, azóta a Lyra forgalma 2000-ben 40 százalékkal, 2001-ben további 25 %-kal esett. Az erdélyi könyvpiac egyik rákfenéje, hogy nincs információáramlás. Sem az olvasók nem tudnak az új kötetekről, sem a kiadók nem ismerik egymás tevékenységét. Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó vezetője szeretné, ha pontos nyilvántartás készülne az összes hazai magyar kiadóról, tevékenységükről. Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas Akadémia Kiadó igazgatója közölte, idén eddig 42 kötetet adtak ki. Legsikeresebb köteteik a turisztikai jellegűek, mint például a hegyek-sorozat. Listavezetőik a Székelyföld című kiadvány, a Kovászna megyéről, a Hargita-hegységről szóló kötetek. Sikerkönyvnek számít még Szabó Gyula önéletírása (Képek a kutyaszorítóból - több kötetes), és természetesen a szakácskönyvek is fogynak. /Máthé Éva: VIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

2003. június 16.

Jún. 14-én költőpapját ünnepelte Marosszentgyörgy a katolikus egyház virágdíszbe öltöztetett tanácstermében. Baricz Lajos ötödik verseskönyve /Megérintett, Lyra Kiadó, Marosvásárhely/. Nagy Miklós Kund a szeretet könyveként jellemezte a kötetet beajánlójában. Baricz Lajos látomásos, vallomásos verseiből a jelenlevők Balázs Éva színművésznő tolmácsolásában kaptak ízelítőt. A Jubilate énekes és zenész tagjai megzenésített Baricz-verseket szólaltattak meg. /(nk): Könyves ünnep Marosszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16./

2003. november 18.

Baricz Lajos marosszentgyörgyi papköltő legújabb kötete /Tréfás - vidám, versek, Lyra Kiadó, Marosvásárhely, 2003./ humoros rigmusokat tartalmaz. /b.d.: A jó kedély megtoldja napjaid. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

2003. december 30.

Dec. 19-21. között szervezték Marosvásárhelyen az Irodalmi Kreativitás Verseny országos döntőjét. Az 1993-tól szervezett versenysorozatnak négy évvel ezelőtt váratlanul vége szakadt. A most felélesztett verseny megfelelt a korábbi színvonalnak. A versenynek a Bod Péter Diakóniai Központ adott otthont. Jakab Orsolya szervező közölte: A MAKOSZ (Magyar Középiskolások Országos Szövetsége) minden évben szervez irodalmi vetélkedőt. Simon György magyartanár, az egykori versenyek motorja sokat segített. Volt helyi, megyei szakasz, végül az országosat is sikerült megszervezni, és a díjak sem voltak szegényesek. A Lyra Kiadó, a Corvin Kiadó, a Dr. Bernády György Alapítvány, Szabó Péter költő és a Transindex állta a jutalmakat, a versenyt az Illyés Közalapítvány, a Communitas Alapítvány és a Maros-mezőségi Esperesi Hivatal támogatta. /Nagy Botond: Írni csak szabadon, szépen... = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./

2004. április 2.

Márc. 30. és ápr. 3-a között Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház előcsarnokát a kiadók, könyvek vették birtokukba. Az úgynevezett Gaudeamus Karavánt (mely Marosvásárhelyen kívül Kolozsváron és Craiován „landol") második alkalommal szervezte meg a Román Rádió Közhasznú Társaság. A vásáron mintegy harminc kiadó, könyvforgalmazó cég van jelen, és az egész sokaságból mindössze egyetlen egy stand sarkában látható néhány magyar nyelvű kötet, melyeket a marosvásárhelyi Lyra Kiadó állított ki. A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem standján egyetlen magyar nyelvű egyetemi jegyzet, tankkönyv sem található – ugyanis a rendezvény profilja az egyetemi tankönyv, az ifjúsági és gyermekirodalom. A Gaudeamus Karaván marosvásárhelyi könyvvásárának a fő védnöke az a Nicolae Baciut író, tévétudósító, a Maros Megyei Művelődési Felügyelőség vezetője, aki 1989 óta számtalanszor adta tanúbizonyságát magyarellenességének. /(Máthé Éva): Magyar könyv, román könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2004. május 15.

Megjelent egy emlékkönyv a Fotóklubról: 50 éves a Marosvásárhelyi Fotóklub, 1953-2003 /Lyra Kiadó, Marosvásárhely 2003/. Összeállította és szerkesztette Bálint Zsigmond. Az 1953-ban megalakult Fotóklub Marx József elnök irányításával működött, annak 1992-ben bekövetkezett haláláig. 1992-2002 között Bálint Zsigmond, majd 2002-2004 között Tamás András vállalták fel az elnöki teendőkkel járó ügyintézést. A kiadvány derekát terjedelmes válogatás képezi a sajtóban 1965 és 2001 között megjelent írásokból. /Bölöni Domokos: Ötven év a fényképezés szolgálatában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./

2004. november 27.

A Jelek /Lyra Kiadó, Marosvásárhely/ Baricz Lajos nyolcadik kötete. A múlt héten a lírikus plébános újabb könyvét ezúttal is együtt ünnepelte a marosszentgyörgyi katolikus gyülekezet és a község, illetve a szerző több máshonnan érkezett barátja. /Jelek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./

2005. február 19.

Február 18-án Marosvásárhelyen román-magyar mezőgazdasági szakkönyv- és folyóirat-kiállítást nyitottak meg. A kétnapos rendezvény szervezője a marosvásárhelyi Lyra Kiadó volt. Káli Király István – a rendezvény kezdeményezője – bemutatta a magyarországi meghívott kiadókat, valamint a magyarországi vendégeket. A könyvkiállítás kapcsán az EU- csatlakozás gondjai a mezőgazdaságban témakörrel konferenciát tartottak romániai és magyarországi szakemberek részvételével. A mezőgazdasági könyvnapok február 19-én a vámosgálfalvi Borház termékbemutatójával és a kölpényi szőlészeti farm borkóstolójával zárul. /(kilyén): Mezőgazdasági könyv- és folyóirat-kiállítás. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./

2005. február 23.

Besztercén a könyvesboltokban nincs magyar nyelvű könyv. Az antikváriumban látni gyerekirodalmat. Az egyik könyvesboltban elmondták, nem érdemes magyar könyvet hozni, mert nem vásárolják. András Irma, a besztercei EMKE egyik vezetőségi tagja szerint jól jön a helyi RMDSZ indítványa, hogy a Mentor Kiadó és a Lyra Nyomda kéthavonta elhozza könyveit Marosvásárhelyről a Magyar Házba. Az Andrei Muresanu Gimnáziumban postai úton rendelik, szerzik be a magyar pedagógusok a szakkönyveket Kolozsvárról, Marosvásárhelyről és máshonnan maguk és diákjaik számára. /Bencze Anna: Beszterce. A könyvek útja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

2005. augusztus 13.

Megjelent Székely Dénes koreográfusnak Táncol a székely /Lyra Kiadó, Marosvásárhely/ című könyve. Székely Dénes élete, munkássága összefonódott az egykori marosvásárhelyi Székely Népi Együttes történetével. Évek óta gyűjtötte az anyagot. A könyv kapcsolódik ahhoz a százegynéhány koreográfiához, amit az együttes számára készített. /N.M.K.: Táncol a székely. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./

2006. április 9.

A múlt évben jelent meg Veress Endre A szavak fénye /Lyra Kiadó, Marosvásárhely/ verseskötete, amely zömében 1981–1989 között írt verseiknek és néhány „változás után” született költeményének a gyűjteménye. A szerző Gyulafehérváron végezte a teológiát, az utolsó évben visszalépett, nem szenteltette magát pappá. Már a főiskolán bizonyságot tett íráskészségéről és költészetszeretetéről, aminek az intézetben működő Erdélyi Magyar Egyházirodalmi Iskola Haladás című lapjain nyoma maradt. /Jakab Gábor: Veress Endre – A szavak fénye. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 9./

2006. május 26.

Déván magyar könyvvásárt tartottak a Téglás Gábor Iskolacsoport aulájában, megjelent a marosvásárhelyi Mentor, illetve a Lyra Kiadó is. Gazdag volt a kínálat a nagy magyarországi kiadók által megjelentetett sikerkönyvekből. Az Európa Kiadó diákkönyvtára többnyire a magyar klasszikusokat kínálta. A Mentor erőssége ezúttal is a Wass Albert-sorozat volt, melynek köteteit sokan vásárolták. Egész Hunyad megyében egyetlen magyar könyvesbolt sem működik, így az egyetlen lehetőséget az erdélyi kiadók által tartott bemutatók jelentik. /Gáspár-Barra Réka: Könyvvásár az aulában. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

2006. december 12.

Ismét egy hangulatos irodalmi, művészeti est zajlott Marosszentgyörgyön, a Kolping család székhelyén. Megnyitották a helyi ikonfestő Balázs Klára kiállítását, és bemutatták a népszerű pap költő, Baricz Lajos plébános Békesség szigete /Lyra Kiadó, Marosvásárhely/ című, újabb verskötetét. Bőven teremnek a talentumok Marosszentgyörgyön, és az ottaniak tudnak is sáfárkodni velük. A marosszentgyörgyi lelkes művészcsapat, a Jubilate, a Kolping-kórus, a Szent Cecilia kisegyüttes és a kisiskolások dallal, tánccal színesítették a találkozót. /N. M. K.: Talentumok Marosszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

2007. augusztus 14.

Augusztus 15-től egy helyen lesz a Mentor és az Aranka György könyvesbolt, ugyanis az utóbbi a Mentor könyvesbolt eddigi székhelyére, az Enescu utca 2. szám alá költözik. A változás oka Káli Király István, a Mentor és a Lyra kiadók igazgatója szerint, hogy az utóbbi években visszaesett a kereslet a könyvek iránt, úgy tűnik, Marosvásárhely olvasóközönsége nem képes több magyar könyvesboltot fenntartani. /Menyhárt Borbála: Két könyvesbolt egyetlen fedél alatt. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./

2007. november 7.

Nyilvános árverésen próbálja értékesíteni a Maros megyei adóhivatal a marosvásárhelyi Lyra Könyvkiadó ingóságait. Káli Király István, a kiadó adminisztrátora szerint ez nem azt jelenti, hogy csődbe ment a Lyra Kft. Az árverést a marosvásárhelyi adóhivatal vezetője túlbuzgóságának számlájára írja. A körbetartozások miatt 2004 ősze óta rendkívül nehéz helyzetben van az erdélyi magyar könyvkiadás. A kiadók csak nagy késéssel jutnak hozzá a terjesztőknek átadott könyveik árához, így jelentős adótartozást kénytelenek maguk előtt görgetni. A Lyra Könyvkiadó Kft. elsősorban a Mentor Kiadó köteteinek kinyomtatásával és terjesztésével foglalkozott. A Mentor a legnagyobb tulajdonrésszel (54,62 százalékkal) szerepel a Lyra tulajdonosai között. Kisebb tulajdonrésszel rendelkezik a Látó irodalmi folyóiratot megjelentető Aranka György Alapítvány és a Maros megyei Népújságot megjelentető Impress Kft. Az árverés nem veszélyezteti a Mentor-könyvek megjelenését. A Mentor arra kényszerül, hogy a tulajdonában levő ingatlan eladásával teremtse elő a tartozásai kifizetéséhez szükséges anyagiakat. Markó Béla RMDSZ-elnök ez év márciusában keltezett vagyonnyilatkozata szerint a kiadótól kilencezer lej osztalékot kapott a 2006-os évre. Ugyanabban a vagyonnyilatkozatban számolt be a volt miniszterelnök-helyettes arról is, hogy 33 ezer lejért Káli Király Istvánnak adta el Mentor-részvényeit. /Gazda Árpád: Árverezik a Lyra könyvkiadó ingóságait. = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./

2007. november 7.

Nyilvános árverésen próbálja értékesíteni a Maros megyei adóhivatal a marosvásárhelyi Lyra Könyvkiadó ingóságait. Káli Király István, a kiadó adminisztrátora szerint ez nem azt jelenti, hogy csődbe ment a Lyra Kft. Az árverést a marosvásárhelyi adóhivatal vezetője túlbuzgóságának számlájára írja. A körbetartozások miatt 2004 ősze óta rendkívül nehéz helyzetben van az erdélyi magyar könyvkiadás. A kiadók csak nagy késéssel jutnak hozzá a terjesztőknek átadott könyveik árához, így jelentős adótartozást kénytelenek maguk előtt görgetni. A Lyra Könyvkiadó Kft. elsősorban a Mentor Kiadó köteteinek kinyomtatásával és terjesztésével foglalkozott. A Mentor a legnagyobb tulajdonrésszel (54,62 százalékkal) szerepel a Lyra tulajdonosai között. Kisebb tulajdonrésszel rendelkezik a Látó irodalmi folyóiratot megjelentető Aranka György Alapítvány és a Maros megyei Népújságot megjelentető Impress Kft. Az árverés nem veszélyezteti a Mentor-könyvek megjelenését. A Mentor arra kényszerül, hogy a tulajdonában levő ingatlan eladásával teremtse elő a tartozásai kifizetéséhez szükséges anyagiakat. Markó Béla RMDSZ-elnök ez év márciusában keltezett vagyonnyilatkozata szerint a kiadótól kilencezer lej osztalékot kapott a 2006-os évre. Ugyanabban a vagyonnyilatkozatban számolt be a volt miniszterelnök-helyettes arról is, hogy 33 ezer lejért Káli Király Istvánnak adta el Mentor-részvényeit. /Gazda Árpád: Árverezik a Lyra könyvkiadó ingóságait. = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./


lapozás: 1-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998